Mágneses tér kialakítása: Az állórész állandó mágneseken vagy gerjesztő tekercseken keresztül fix- irányú mágneses teret hoz létre, amely az energiaátalakítás alapvető környezetét képezi.
Az armatúraáram és a mágneses mező kölcsönhatása: A forgórész armatúra tekercsei keféken és a kommutátoron keresztül csatlakoznak egy külső egyenáramú tápegységhez. Miután az áram befolyik a tekercsekbe, Lorentz-erőt tapasztal a mágneses térben, ami meghajtó nyomatékot generál. A bal-szabály szerint a forgatónyomaték akkor a legnagyobb, ha az áram iránya merőleges a mágneses mező irányára, ami a rotort forgásba hozza.
Kommutációs mechanizmus: Amikor a rotor egy meghatározott szögben elfordul, a kommutátor mechanikusan változtatja az áram irányát az armatúra tekercseiben, így biztosítva, hogy a mágneses tér és az áram közötti szög körülbelül 90 fokos maradjon, így garantálva az állandó nyomatékirányt.
Energiaátalakítási folyamat: A bemeneti egyenáramú elektromos energia az armatúra tekercseken keresztül mágneses térenergiává, majd elektromágneses erő hatására mechanikai energiává alakul. Hatékonysága jellemzően 75% és 95% között van, amelyet a motor felépítése, a terhelési jellemzők és a hőleadás körülményei befolyásolnak.
